bencsik péter
Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763—1995)

       helységnévtárak   » helységnévváltozások Köztes-Európában
 
    mai hivatalos név

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
  cirill névmutató а б в г ѓ д ђ е є ж з и i й ј к л м н њ о п р с т ћ у ф х ц ч ш э ю я
 
  görög névmutató α β γ δ ε ζ η θ ι κ λ μ ν ξ ο π ρ σ τ φ
  keresés ország  
   
 
   
kapcsolódik

  » az adatbázisról
  » használati útmutató
  » user guide
  » rövidítések
  » Kocsis Károly recenziója (EN)
  » Köztes-Európa kronológia 1756-1997

 


| észrevételeim
   vannak

| írok a szerzõnek



| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

 

From: h3972koc@ella.hu

Kocsis Károly recenziója    

A kiadvány a Pándi Lajos által - Bárdi Nándor közreműködésével -  összeállított, nagy hazai sikert aratott Köztes-Európa 1763-1993  című térképgyűjtemény (Osiris-Századvég, Budapest, 1995, 798p.) olyan  névmutatójaként jelent meg, mely a vizsgált területre és időszakra  vonatkozólag az olvasó elé tárja a legfontosabb településnevek  történelmi, főként hivatalos névváltozatait is.

A nagy európai  (egykori) birodalmak, főként Németország és Oroszország  ütközőterületén, vetélkedésének színterén elhelyezkedő,  etnikai-vallási szempontból - a napjainkig tartó etnikai-vallási  tisztogatások ellenére - még mindig meglehetősen sokszínű, olykor  mozaikokra tördelt kis (nemzet)állami sávban, ahol a lakosság az  elmúlt közel negyed évezred során, valamely periódusban elnyomást  szenvedett egy nagyhatalomtól az államhatárok, politikai rendszerek  és velük együtt a földrajzi nevek, főként a helységnevek rendkívül  gyakran változtak.

Ennek eredményeként egyes területeken, pl. a  lengyel-orosz, ukrán; román-orosz, ukrán ütközőzónában, vagy a  Kárpát-medence egyes peremvidékein a fontosabb települések nevei 1963  óta akár 5-8 alkalommal is megváltozhattak. A különösen hányatott  sorsú városok közül pl. az 1772-ig lengyel Lwów az osztrák, lengyel,  szovjet, német, szovjet, ukrán hatalomváltást követően - az 1914-1920  közötti frontátvonulásokat, világháborús osztrák-német, orosz, ukrán,  lengyel hatalomváltást nem számítva - számos átkeresztelést élt meg:  Lwów, Lemberg, Lwów, Ëüâîâ, Lemberg, Ëüâîâ, Ëüâiâ. Hasonló példákat  találhatunk hazánk, a Kárpát-medence területén is. Pl. a mai szerbiai  Bánság legnagyobb városa, a hajdani Torontál vármegye székhelye,  Nagybecskerek az osztrák, magyar, szerb (jugoszláv), német, jugoszláv  hatalomváltás eredményeként szintén sok névalakban tűnt fel a  különböző közigazgatási térképeken: Groß-Betschkerek (1867-ig),  Nagybecskerek (1918-ig), Veliki Bečkerek (1935-ig), Petrovgrad  (1941-ig), Großbetschkerek (1944-ig), Petrovgrad (1946-ig), Zrenjanin  1946 óta.

A 344 oldalas, legkülönbözőbb helységnév variációkat  illetve azok változásával kapcsolatos történelmi tanulságokat is  közreadó, nagy hozzáértéssel kiválogatott névmutató a fentiekben  vázolt, kaotikusnak tűnő névírási helyzetben mind a hazai, mind pedig  a külföldi történészeknek és geográfusoknak nagy segítséget nyújthat.  Az mindenesetre vitathatatlan tény, hogy a finnországi Lappföld, a  görögországi Kréta sziget, az Elba, Po és Dnyeper folyók között  elterülő, óriási, "köztes-európai" területre vonatkozólag eddig még  nem jelent meg hasonló részletességű, alaposságú, latin, cirill és  görög neveket egyaránt tartalmazó (!), áttekintő munka hazánk  területén. Gyalay Mihály (1989) és Lelkes György (1992) említett  kiváló helységnév lexikonjaira-szótáraira hivatkozva és a területi  kiegyensúlyozottságra törekedve a szerző alig tárgyalja  részletesebben a Kárpát-medencét mint a vizsgált terület egyéb  részeit, mely a mű nemzetközi tekintélyének, használhatóságának  fokozásához járult hozzá.

Az egyes területek helynévi problémáiról  részletesebben tájékozódni kívánó olvasót a vizsgált területről eddig  megjelent általános és regionális jellegű, hasonló profilú művekről  készült ismertető (9-12.o.) és egy rendkívüli szakmai  tájékozottságról tanúskodó irodalomjegyzék (93-99.o.) segíti. A  kiadvány több mint kétharmadát 4.000 település, kb. 11.000  névváltozatát tartalmazó, tulajdonképpeni helységnév szótár képezi. A  nagyfokú hozzáértéssel (tagolás, betűtípus, rövidítések, utalások  stb.) megszerkesztett fejezetet bármilyen nyelvű olvasó könnyedén és  haszonnal forgathatja. Önálló szócikként a települések (vagy  települések korábban önálló, valamilyen szempontból fontos szerepet  játszó részei) félkövér betűvel szedett, mai hivatalos nevei jelennek  meg. Ezen belül utalás történik a jelenlegi és múltbeli állami  hovatartozásra, annak időszakára, egyéb élő és "holt" névvariánsokra  a különböző, köztes-európai nyelveken. Ezen fejezetnek különösen nagy  értéket kölcsönöz a legkülönbözőbb (pl. orosz, ukrán, szerb, bolgár)  cirill és görög betűs (!) helységnév utalókat tartalmazó regiszter  (306-344.o.).

Az említett fő fejezetben ismertetett helységnév  változásokból leszűrhető történelmi tanulságokat, összefüggéseket a  szerző "A helységnévadás történeti és nyelvi háttere" című részben  ismerteti. Az egyes települések (mint általában más földrajzi  objektumok) megnevezése - legalábbis kezdetben -  természeti (pl.  méret, forma, fekvés), műveltségi (pl. személy, nép névből származó)  jellegű, vagy bizonyos eseményekkel összefüggő lehetett. A névadási  gyakorlat bemutatása terén a szerző kiemelten kezelte az ún.  hivatalos névadás gyakorlatának bemutatását, melyet hazánkban az  1898-as dátummal lehet rendszertelen és rendszeres hivatalos névadási  korszakokra felosztani. A legtöbb köztes-európai ország azonban  csupán a két világháború között rendszerez(het)te hivatalos  helységneveit, hiszen sok ország csak ekkor vált függetlenné.  

Különösen érdekfeszítő és szemléletes példákkal illusztrált rész az,  mely a településnevek megváltozásának okait mutatja be. A  rendszertelen névadás időszakában a névadó motívum eltűnése, a  terület birtokosának megváltozása, a táj és az ember viszonyának  módosulása (jelentéstágulás,- szűkülés, jelentésátvitel,  jelentéscsere stb.) okozhatott többnyire névváltozást. A rendszeres  hivatalos névváltozások a 20. században már többnyire az államhatalom  - sokszor azzal összefüggésben az etnikai struktúra -  megváltozásával, belpolitikai tényezőkkel, személynévadásokkal és  egyéb közvetett okokkal álltak összefüggésben.

A könyv használatát és  a köztes-európai olykor rendkívül bonyolult helységnévadási  problémákban való eligazodást egyéb, járulékos fejezetek is  nagymértékben megkönnyítik: pl. "Szócikkek elrendezése", "Alfabetikus  rend", "Névátírási és kiejtési szabályok", "Névátírási útmutató",  "Kiejtési szabályok betűrendes felsorolás szerint". A településnevek  megváltozásának egyik legfontosabb okának számító területi  változások, elcsatolások szöveges és térképi áttekintésére is mód  nyílik az 1. mellékletnek köszönhetően. Az egyébként informatív  térképek a már említett "Köztes Európa 1763-1993" c. kötet  térképeinek stílusában készültek, melyek pontossága néhány esetben  tovább fokozható lett volna. A névjegyzéket megelőző és annak  használatát megkönnyítő, élvezetesebbé tevő 2. és 3. melléklet  ("Köztes-Európa országnevei a térség nyelvein" és a "Földrajzi  nevekben előforduló fogalmak szótára") az idegen nyelveket és a  geográfiát kedvelők számára valóságos szakmai csemegéül szolgál.

A  kiadvány megszerkesztése során a szerzőnek hatalmas helynévi  adatbázist kellet feldolgoznia, melynek során a szöveges értékelő  részben és a szótárban is óhatatlanul előfordulnak kisebb jelentőségű  hibák, melyek száma semmiképp sem akadályozza az általunk rendkívül  hasznosnak, sőt a témakör és a terület iránt érdeklődő szakemberek és  nagyközönség esetében pedig egyszerűen nélkülözhetetlennek minősített  kézikönyv eredményes használatát. (Teleki László Alapítvány, Budapest,  1997)


 
 
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék